Miért fontosabb a hajfestés, mint a lelki egészség? – A magyar mentális állapot tükre

Gondolkodtál már azon, hogy mennyire könnyen kiadunk pénzt egy új frizurára, egy extrább manikűrre vagy egy drágább kávéra, de ha a pszichológus kerül szóba, akkor hirtelen „drága”, „felesleges” vagy „nekem nincs rá időm”? Mintha minden más fontosabb lenne, mint az, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Pedig ha őszinték vagyunk magunkhoz, be kell látnunk: rengeteg ember él ma Magyarországon szorongással, depresszióval vagy éppen kiégéssel. A munkahelyi stressz, a párkapcsolati gondok, a bizonytalanság, a meg nem oldott családi feszültségek mind-mind a vállunkat nyomják – csak éppen ritkán beszélünk róluk.

A számok nem hazudnak – tényleg baj van

Nem túlzás azt mondani, hogy a magyarok mentális állapota finoman szólva sincs túl jó formában. A KSH 2019-es felmérése szerint például a felnőttek közel 20%-a tapasztal depressziós tüneteket. Ez minden ötödik ember! És ez még a járvány előtti adat. A pandémia, a gazdasági helyzet és a folyamatos bizonytalanság óta valószínűleg ez az arány csak romlott.

Ugyanebben az időszakban az Ipsos kutatása szerint a magyarok 23%-a küzdött napi szintű stresszel. Ez a fajta folyamatos feszültség, distressz, hosszú távon tönkreteszi az embert. Itt pedig már előbb-utóbb a test is jelezni kezd: fáj a fej, a gyomor, nem megy az alvás – vagy épp semmihez nincs kedvünk.

Miért nem kérünk mégis segítséget?

Az egyik legfőbb ok az, hogy sokan még mindig úgy gondolják: lelki gondokkal nem illik foglalkozni. A „régi iskola” szerint az ilyen problémákat befelé kell elintézni. „Majd túl leszel rajta”, „csak ne gondolkodj annyit”, „szedd össze magad” – ismerősek ezek a mondatok? 

Azonban hiába hisszük azt: ezekkel nem segítünk, csak elhallgatjuk a problémákat.

Ráadásul a pszichológushoz járást sokan még ma is valami különös luxusnak tartják – miközben a manikűr, a kávé, vagy épp a sokadik streaming előfizetés gond nélkül belefér a havi költségvetésbe. A lelki egészség viszont még mindig valahol a lista alján kullog. Pedig, ha belegondolunk: ha nincs rendben a lelkünk, minden más széthullik körülöttünk.

És ha mégis eljutunk valakihez? Akkor jön a gyógyszer

Ha valaki mégis eljut szakemberhez, gyakran pszichiáterhez kerül először, és onnan egyenes út vezet a gyógyszerekhez. 

Ezzel önmagában nincs is baj – a pszichiátriai készítmények életmentők lehetnek. De fontos látni, hogy a gyógyszer nem tanít meg élni. Nem segít megérteni, miért reagálunk túl bizonyos helyzeteket, miért szorongunk a jövőtől, vagy miért érezzük magunkat üresnek egy jól fizető állás és család mellett is.

A gyógyszer elnyomhatja a tüneteket, de a probléma gyökere ettől még nem tűnik el. Itt jön képbe a pszichológus – aki abban tud segíteni, hogy megértsük magunkat, és megtanuljunk másképp viszonyulni a nehézségekhez.

Mit is csinál pontosan egy pszichológus?

Sokan tartanak attól, hogy nem tudják, mi történik egy pszichológusnál. Pedig semmi különös nincs ebben. Az első alkalom inkább megismerkedés, egy kötetlen beszélgetés. Érdemes tudni, hogy a pszichológus nem ítélkezik, nem mondja meg, mit „kellene” csinálni, inkább segít abban, hogy jobban megértsük, mi zajlik bennünk.

Az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb módszer például a kognitív viselkedésterápia (röviden CBT), ami abban segít, hogy felismerjük és átalakítsuk azokat az automatikus gondolatokat, amik újra meg újra szorongáshoz vagy rossz érzésekhez vezetnek. 

Ha például valaki állandóan azt gondolja magáról, hogy „nem vagyok elég jó”, akkor ennek a gondolatnak a megvizsgálása, újraértelmezése kulcs lehet a változáshoz.

A terápiás folyamat hossza nagyon egyéni. Van, aki néhány alkalom után már érzi a javulást, másnak hosszabb út kell. Heti vagy kétheti találkozásokkal kezdődik, aztán idővel ritkábban, ahogy a kliens egyre magabiztosabban használja az új eszközöket. 

Nem kell örökké pszichológushoz járni – a cél éppen az, hogy megtanuljunk önállóan boldogulni.

Ha nem foglalkozunk a lelki egészséggel, annak ára van

Nem csak az egyén sínyli meg, ha évekig cipel feldolgozatlan dolgokat. Társadalmi szinten is komoly következményei vannak annak, ha a mentális egészség háttérbe szorul. A folyamatos stressz miatt egyre többen mennek táppénzre, romlik a munkahelyi teljesítmény, nő a kiégés, és csökken az emberek motivációja.

A családokban is érezhető a hatás. Egy kiégett, túlhajszolt szülő nehezebben tud türelmes, figyelmes lenni – ami hosszú távon a gyerekek érzelmi biztonságára is rányomja a bélyegét. 

Így generációról generációra öröklődnek a szorongásminták, az elfojtás, az érzelmi elérhetetlenség.

A pszichoterápia működik – ezt nem csak „érezni”, hanem mérni is lehet

Sokan szkeptikusak: „Ugyan, mit segít az, hogy valaki meghallgat?”. Pedig rengeteget. Az APA (American Psychological Association) szerint a terápiában résztvevők 75-80%-a tapasztal jelentős javulást az életminőségében, kapcsolataiban vagy lelki közérzetében. És ezt nemcsak ők érzik így – kutatások is igazolják.

Ilyenkor ugyanis az ember elkezd másképp gondolkodni, másképp reagálni: jobban megérti magát, a miérteket, az ok-okozati összefüggéseket, ami által hatékonyan tud reagálni. 

Zárásként: ne várj, míg teljesen kimerülsz

Lehet, hogy a műköröm látványosabb, mint egy terápiás ülés, de utóbbi hatása sokkal mélyebb. Ne várd meg, amíg már semmihez sem lesz kedved, vagy minden reggel szorít a mellkasod. Ha úgy érzed, túl nagy a nyomás, kérj segítséget.