Hogyan éljük túl mentálisan a választási időszakot?

Amikor megnyitunk egy híroldalt vagy rábökünk a Facebookra, pár perc alatt már érezzük is a feszültséget a mellkasuknban. Mintha mindenki egyszerre beszélne, egyre hangosabban, egyre élesebben. Ez nem véletlen, ugyanis a választási időszak valójában egy intenzív pszichológiai terhelés, ami az idegrendszerünket folyamatos készenléti állapotban tartja.

Ha ezt megértjük, máris könnyebb lesz kezelni. Nem azért reagálunk erősebben, mert gyengébbek vagy, hanem mert az agyunk (többé-kevésbé) ugyanúgy működik.

Az American Psychological Association felmérései szerint ugyanis a felnőttek 60-70%-a a politikai helyzetet jelentős stresszforrásként éli meg. 

Mi történik velünk mentálisan a választási időszak alatt?

A politika ma már egyre inkább egyfajta identitáskétn van jelen. 

A szociális identitás elmélete szerint pedig az emberek csoportokban gondolkodnak, és érzelmileg kötődnek a saját közösségükhöz. Amikor ezt a csoportot kritika éri, az agyunk ezt könnyen személyes támadásként érzékeli.

Ilyenkor aktiválódik az amigdala, ami a veszélyérzékelésért felel. Ez azonnal beindítja a stresszreakciót. A gond az, hogy nem különbözteti meg a fizikai veszélyt attól, hogy valaki mást gondol a politikáról.

Közben a racionális gondolkodásért felelős agyterületek háttérbe szorulnak. Emiatt van az, hogy ilyenkor könnyebben belecsúszunk vitákba, és nehezebb higgadtan reagálni.

Ehhez jön még az affektív polarizáció jelensége. Egy 2019-es kutatás szerint, amelyet például Shanto Iyengar is vizsgált, a választók egyre nagyobb része nemcsak nem ért egyet a másik oldallal, hanem kifejezetten ellenszenvet is érez irántuk. Ez folyamatos érzelmi feszültséget tart fenn.

Miért érezzük magunkat ennyire tehetetlennek?

A szorongás egyik legerősebb forrása a kontroll hiánya. 

Ezt írta le Julian Rotter a kontrollhely-elméletében.  Rotter azt figyelte meg, hogy nem is annyira maga a helyzet számít, hanem az, hogy mennyire érezzük úgy, hogy van ráhatásunk.

Ha valaki inkább külső kontrollban gondolkodik, akkor hajlamos azt érezni, hogy a dolgok rajta kívül dőlnek el.

Ilyenkor könnyebben alakul ki tehetetlenség és szorongás, mert hiába figyel, hiába reagál, nem érzi, hogy érdemi hatása lenne a történésekre.

Ezzel szemben a belső kontroll azt jelenti, hogy az ember a saját döntéseire, reakcióira és mindennapi működésére helyezi a hangsúlyt. 

A választási időszakban ez azért is fontos, mert a végeredményt nem tudjuk irányítani, de azt igen, hogy mennyi hírt olvasunk, mibe állunk bele. És sokszor már ez a fajta paradigmaváltás is elég ahhoz, hogy a feszültség érezhetően csökkenjen.

Érdemes itt egy kicsit konkrétabban ránézni a számokra is.

Az APA kutatásai szerint azok, akik napi 2 óránál többet fogyasztanak politikai tartalmat, szignifikánsan nagyobb arányban számolnak be alvászavarokról és fokozott szorongásról.

Ez azért fontos, mert sokan pont ilyenkor kezdenek még több hírt olvasni, hogy jobban értsék a helyzetet. Csakhogy ezzel gyakran pont az ellenkező hatást érik el.

A hírfogyasztás hatása a mentális állapotra

A doomscrolling jelensége mögött nagyon konkrét biológiai folyamatok állnak. A negatív hírek erősebben aktiválják az agyat, ezért hajlamosak vagyunk újra és újra rájuk kattintani.

Ezt erősíti az úgynevezett erkölcsi felháborodás mechanizmusa is. Egyes kutatások szerint a közösségi médiában az ilyen tartalmak több reakciót kapnak, így az algoritmusok is jobban terjesztik őket.

Ez egyfajta negatív körforgást hoz létre. Minél több ilyen tartalmat látunk, annál inkább nő a feszültség bennünk, és annál nehezebb kiszállni belőle.

Ekkor van szükség arra, hogy tudatosan korlátozzuk a hírfogyasztást. Ugyanis már az is sokat számít, ha napi 2 alkalomra korlátozzuk a hírek olvasását, és azon kívül nem nyitunk meg ilyen jellegű tartalmakat.

A választási időszak nemcsak egyéni szinten hat, hanem a kapcsolatokban is megjelenik.

Sokan érzik úgy, hogy minden beszélgetés politikába torkollik. Ez könnyen konfliktushoz vezet, főleg akkor, ha az érintettek erősen kötődnek a saját álláspontjukhoz.

Érdekes adat, hogy kutatások szerint az online politikai viták szinte soha nem változtatják meg a másik fél véleményét, ellenben növelik a stresszt és rontják a kapcsolat minőségét.

Ebből a szempontból már önmagában az is egy tudatos döntés, ha nem állunk bele minden vitába. 

A katasztrófagondolkodás és a valóság

A kampányok gyakran építenek arra, hogy minél nagyobb tétet érezzünk. Ez érzelmileg hatékony, de pszichológiailag megterhelő.

Ilyenkor hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy minden ezen az egy eseményen múlik, viszont a valóság ezzel szemben jóval összetettebb.

Ha visszagondolsz korábbi időszakokra, valószínűleg akkor is volt feszültség, mégis ment tovább az élet. 

Mit tehetünk a mindennapokban?

A rendszeres mozgás például bizonyítottan csökkenti a kortizolszintet. Már napi 20-30 perc is érezhető változást hozhat.

A természetben töltött idő szintén segít. Egyszerűen azért, mert kizökkent abból az ingeráradatból, ami a digitális térben éri az embert. 

A légzés tudatos lassítása pedig közvetlenül hat az idegrendszerre. Ha lelassítjuk a légzésünket, az agy is biztonságosabbnak érzékeli a helyzetet.

És ami talán a legfontosabb: nem kell minden információt befogadni, és nem kell mindenre reagálni. Az, hogy mit engedünk be és mire adunk energiát, az egyik legerősebb eszközünk lehet ebben az időszakban.

Gyakori kérdések a választási időszakkal kapcsolatban

Sok kérdés merül fel ezzel a témával kapcsolatban, és teljesen érthető, ha néha nehéz eligazodni benne. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány gyakori dilemmát, amelyek sokakat érintenek ebben az időszakban.

Normális, ha szorongok a választások miatt?

Igen, teljesen. Az idegrendszered reagál a fokozott ingerterhelésre és a bizonytalanságra. Ez egy természetes válasz, nem egyéni gyengeség.

Mennyire érdemes követni a híreket?

Érdemes, de keretek között. Napi 1-2 alkalom bőven elég ahhoz, hogy képben legyél, anélkül hogy túlterhelnéd magad.

Mit tegyek, ha összeveszünk a családban politikán?

Próbáld visszaterelni a beszélgetést más irányba. Nem minden vita megnyerése fontosabb, mint a kapcsolat megőrzése.

Hogyan tudom csökkenteni a folyamatos feszültséget?

Mozgással, tudatos pihenéssel, kevesebb hírfogyasztással és azzal, hogy visszafordulsz a saját mindennapi életed felé.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Ha a szorongás tartós, alvásproblémákkal vagy testi tünetekkel jár, akkor érdemes pszichológus segítségét kérni.