Női szűrővizsgálat: az időben elvégzett lépés életet menthet

Bár a modern orvostudomány és az egészségügyi technológiák folyamatosan fejlődnek, a nők körében előforduló daganatos megbetegedések és az azokhoz köthető halálozási statisztikák Magyarországon továbbra is riasztóan magasak. 

A legfrissebb adatok is alátámasztják, hogy a méhnyakrák, az emlőrák és a vastagbélrák mindennapos valóságot jelentenek, és nem csupán az idősebb korosztályt érintik. 

A megelőzés, a korai felismerés és a rendszeres női szűrővizsgálat szerepe felbecsülhetetlen, hiszen a betegségek időben történő diagnosztizálása szó szerint életet menthet, és megkímélheti a családokat a súlyos lelki és fizikai következményektől.

Statisztikák a női szűrővizsgálat területén

Sajnos hazánkban még mindig érvényes az a trend, hogy a nők hajlamosak a saját egészségüket a lista végére szorítani, mondván, hogy a család, a munka és a háztartás prioritást élvez. 

A magyar Rákügyi Országprofil 2020-as jelentése szerint 100 000 nőre vetítve 98 új vastagbélrákos és 134 új emlőrákos esetet regisztráltak. 

Bár az elmúlt tíz évben a daganatos halálozás a nők körében 6%-kal csökkent, ez a pozitív változás sem ad okot a megnyugvásra, mivel Magyarország továbbra is a legrosszabb uniós statisztikákkal rendelkezik a rák okozta halálozások terén.

Érdekesség, és egyben szomorú tény, hogy az utóbbi években a tüdőrák előfordulása a nőknél különösen gyors növekedést mutat, és egyre gyakrabban jelentkezik fiatalabb korban is.

Az epidemiológiai adatok világosan megmutatják, hogy a daganatok elleni küzdelemben a megelőzés és a korai felismerés a leghatékonyabb fegyver. Egy szűrővizsgálatnak nemcsak diagnosztikai, hanem preventív szerepe is van. 

A szűrési programok célja, hogy a daganatokat még a tünetek megjelenése előtt, egy korai, jól kezelhető stádiumban fedezzék fel. 

Ugyanakkor (sajnos) a valóságban a részvételi arányok messze elmaradnak az ideálistól. 

Egy 2023-as tanulmány szerint a 25-54 éves nőknek csak 78-85%-a vesz részt a szervezett szűrési programokban, és a megelőző kenetek országos lefedettsége továbbra sem megfelelő. 

Ez a helyzet sürgős beavatkozást igényel, hiszen a prevencióval megakadályozható lenne a betegségek kialakulása, és csökkenthető lenne a halálozások száma.

A nőgyógyászati szűrések fontossága 

A méhnyakrák elleni küzdelemben a legfontosabb a rendszeres szűrés. 

Az ajánlások szerint a 21-29 év közötti nőknek háromévente, a 30-65 év közöttieknek pedig vagy háromévente citológiai vizsgálat, vagy ötévente HPV-teszt (illetve a kettő együtt) ajánlott. 

A citológiai vizsgálat, más néven PAP-kenet, a méhnyak felszínéről vett sejtmintán alapuló mikroszkópos vizsgálat. Célja, hogy felderítse a sejtekben kialakult kóros elváltozásokat, amelyek még a daganat kialakulása előtt figyelmeztetnek. 

A humán papillomavírus (HPV) teszt pedig a vírus jelenlétét mutatja ki, amely a méhnyakrák kialakulásának fő oka. Az együtt alkalmazott vizsgálatok a leghatékonyabbak.

Sajnos a legnagyobb probléma, hogy sokan félnek a vizsgálattól, a kellemetlenségtől vagy éppen a rossz eredménytől. Ez a bizonytalanság bénító lehet, és arra késztetheti az embert, hogy inkább a homokba dugja a fejét.

Pedig a szűrés egy gyors és szinte teljesen fájdalommentes eljárás, ami szakszerű kezekben a maximális biztonságot adja. 

Ha a szorongás, a pánik vagy a halogatás érzése elhatalmasodik rajtunk, érdemes szakemberhez fordulni. A pszichológus segíthet feltárni ezeknek a félelmeknek a gyökerét, és olyan hatékony megküzdési stratégiákat adhat a kezünkbe, amelyekkel tudatosan felkészülhetünk a vizsgálatra, és levetkőzhetjük a negatív gondolatokat.